Tegnap reggel hétkor indult a kéthetes klausztrofóbtúra, amikoris hétkor becsekkoltunk a királyi Vectrába, amely utazásunk egyik fontos szereplője, leirás: három liter, hat henger, szuperkényelem, állitható alsófelsőközépsőminden, sportgomb, hétkor bepöccintjük, és nem indul. Pár másodperc önfeledt káromkodás, de aztán beindul az anyahajó.
Reggel már ott állunk a lakóautóbérlő előtt, kis várakozás után megérkezik a Kocka. A tulajdonos Jani és turbófeltöltéses, hiperaktiv és hiperaranyos kisfia, Bence átadják az autót. Egyszerűnek tűnik, mégis a rengeteg tárolószekrény, kihúzható izémizé meg csövek és gombok feltérképezése időt igényel. Aztán, becuccolunk a kéthetes házunkba, bugyikák bal alsó kettes szekrény, sör a hűtőbe. Jani türelmes, mindent elmagyaráz, minden passzol és úgy van, ahogy megegyeztünk. úgyhogy mindenkinek ajánlom a Safir kft-t.
Röfröfröfröf, indulás, Szabi vezet, az autó kicsit szokatlan, kicsit imbolyog, de nagyon feelinges az utazás a lakóautóban. Mondjuk, a lányoknak hátul kicsit vonatos, különösen hogy egymással szemben beszélgethetnek életről, barátságról, az első üléseken viszont szól a Tankcsapda, napszemüveg, és toljuk ezerrel. Illetve bocs. Száztizzel.
.jpg)
Első állomásunk, röpke tiz kilométerrel az indulás után: gyorsétterem, mert már dél van, jó ebédhez szól a börger, majd nagybevásárlás a Tescóban. Röpke két óra alatt meg is van, a gyomorban a szorongató érzés, hogy valami kimaradt. Nyugodtság van Gergőkém, na de milyen sört vegyünk?
Bepakoláskor folyamatosan az az érzésünk, hogy már nem fér be semmi, és a következő köbméter konzerv bepakolása után is ugyanannyi hely marad. Valahogy ellentmond az e=mc négyzetnek, de ki számolja.
Pár óra múlva érkezünk meg a Balatonra, az Áron által ajánlott Vonyarcvashegyi Park kempingbe, kipakolás, első sör. Körülöttünk nádas, néhány kacsa, amelyekből az egyik sánta. Ettől függetlenül nem kacsát vacsorázunk, hanem sétálva, tehát nem autóval, motorral, repülővel hanem a nyolc pici lábunkkal gyaloglunk el a közeli, Fészek nevű étterembe, ahol a négyszemélyes Gergőszülinapi vacsit fogyasztjuk el, valami borzalmas helyi sörrel, majd vissza a kempingbe, vár a Balaton és az Amstel. Egy kis üvegtigris feeling:
Aztán, a lemenő nap fényénél ülünk Szabikával a nádas mellett, nyilik az ajtó, és a kemping kellős közepén érkezik a szülinapi erdei gyümölcsös sütitorta, gyertyával frankón, csak úgy néz a kacsa a nádasból.
Az első éjszaka még szokatlan, kicsit szűk a hely és mivel dögök voltunk leereszteni a lakóautó lábait, minden egyes testmozgásra enyhe lakóautófenékriszálással reagál. Így pontosan tudjuk, hogy párunk épp mikor fordul a másik oldalára, éjszakai hangaláfestésnek pedig remekül működik az Igy jártam anyátokkal első hét része, amelyet (mivel ezt is dögök voltunk beállitani) a laptop egész éjszaka ismételt.
Most pedig itt csücsülünk a ház előtt, a recepción, a szomszédoktól kaptunk egy kis cukrot a kávéhoz, mindenki guten morgent köszön, mi pedig lassan szedelőzködünk és indulás Szlovénia felé.
