Ma ismét egy lépéssel közelebb kerültünk a lakóautós nyaralásunkhoz: Szabika és Gergőcske ma átutalta az előleget a lakóért, most már remélhetőleg nem fogunk meghátrálni. Igy elméletben két hétig mienk egy Chausson Flash O3 fedőnevü csodajárgány, benne minden széppel és jóval.

Közben egész nap rohangáltam és azon töprengtem, milyen is lesz az utunk. Bevallom, vannak félelmeim, a legtöbb a "fürdőszobában" zajló tevékenységgel kapcsolatos, elképzeltem, amint egyikünk pl áll a zuhany alatt, a másik meg tőle fél méterre süti a rántottát...vicces lesz. Persze Boglárkával már azt is megvitattuk, hogy milyen módon fizetjük le majd a benzinkutasokat egy konnektorért, ahová bedughatjuk a hajszárítót, és hogy viccesen fogunk kinézni a kempingben kezünkben egy hajvasalóval. A fiúk természetesen ebbéli aggályainkat egy "meglásd, pucuka, jó lesz!" felkiáltással nyugtázzák, mert szerintük minden a legnagyobb rendben lesz. Lényegében úgy készülünk erre a két hétre, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy 4 emberke nekivág a világnak nulla lakókocsis tapasztalattal...mondjuk, lehet, hogy az is.

Közben érkeznek a tanácsok, ötletek, hozzászólások a lakóautó klub tagjaitól, mindenki nagyon aranyos és kedves, ők már tudják mivel jár ez az egész. Mi pedig majd megtudjuk és vagy beleszeretünk ebbe a különc kis világba, vagy pedig ezentúl messzire elkerüljük még a buszokat is, nemhogy a lakóautókat. Bő egy hónap és kiderül.

Addig Bogicával még aggódunk egy kicsit, a fiúk tervezik az útvonalat, én pedig ma láttam egy vagány kis kempingszéket, lehet holnap megveszem. Mert már ilyeneken töröm a fejem.